A magyar miniszterelnök a számára kedves nemzetközi környezetben, a visegrádi országok vezetőivel találkozott a minap Prágában. Meg kell becsülnie minden nemzetközi találkozó lehetőségét, hiszen Orbán Európa nagyon sok országában lényegében persona non grata.
A miniszterelnök nem is okozott csalódást, hiszen ismét megtartotta immár szokásos kioktató szónoklatát a nyugat-európai országok és vezetőik számára. Megtudhattuk, hogy az unió nyugati vezetői "elhasználódtak", az "emberek ellenében hozzák meg a döntéseiket" és egyébként is Nyugat-Európa legitimációs válságban van. Ráadásul gyenge gazdasági teljesítményük okán nincs is joguk a továbbiakban irányítani az európai projektet, adják át a stafétabotot a dinamikusan fejlődő visegrádi országoknak. A tények persze nem a miniszterelnök szavait igazolják vissza, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye az utóbbi negyedévben a megelőzőhöz képest 0.8 százalékot esett vissza, ennél rosszabb számokat az unióban csak Görögország és Lengyelország tud felmutatni. És az adatok különösen plasztikusan bizonyítják azt is, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye sehol sem lenne a most éppen ismét leszólt uniós pénzek nélkül – amelyeket az ugyancsak leszólt uniós elit döntései biztosítanak Orbán és csókosai példátlan gazdagodásához.
(fotó: MTI)
A beszéd legfigyelemreméltóbb gondolata azonban az volt, hogy Orbán Viktor szerint az európai vezetők "intellektuálisan lusták", mert szüntelenül keresik a közös európai megoldást. A kormányfő az unió lényegéről nyilatkozott lesújtóan, hiszen az "Európa projekt" fennállása óta legfontosabb eleme az állandó konszenzus keresés - az Európai Unió ezért lett azzá ami. A miniszterelnök nem egyszerűen nem érti Európa lényegét, hanem azt akarja tudatosan lerombolni, ami nélkül az unió nem életképes.
Van azonban valami, amit Orbánnak és a beszédíróinak nem ártana figyelembe venni. Az unió polgárainak Európáról alkotott véleménye valóban nem egyezik a unió néhány országának kormánya által hangoztatott narratívával. Ilyen ország például Magyarország. A Medián friss adatai szerint például Magyarország uniós tagságának a támogatottsága a magyar társadalomban 77 százalékos. Egy a közelmúltban nyilvánosságra került kutatás pedig azt mutatja, hogy Magyarországon a válaszadók 61 százaléka vélekedik kedvezően az unióról, míg Lengyelországban ez az arány még magasabb, 72 százalék.
Valójában tehát éppen a magyar kormány folytat a magyar társadalom értékítéletével szembenálló európai politikát. Ideje lenne meghallani a valós igényeket és nem Brüsszelnek üzenni pusztába kiáltott szavakat...
