Novák Katalinnak:

Tisztelt Államtitkár Asszony!

Minden bizonnyal Önhöz is eljutott az a hír, hogy az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi
Bizottsága 2018 tavaszán delegációt küld Magyarországra a nők helyzetét vizsgálandó. Sajnos ez a
látogatás és „vizsgálat” egy újabb olyan eset lehet, amelynek egyetlenegy magyar honfitársunk sem fog
örülni, és minden hazáját szerető ember csak aggodalmát fejezheti, hogy ide jutottak a magyar állam
mulasztásai.
Ön, mint a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár a nyár elején egy alkalommal úgy
fogalmazott: „Hiszem, hogy a 21. a lehetőségek évszázada lesz a nők számára, ezt a kormány a
munkaerőpiac rugalmasabbá tételével igyekszik elősegíteni.” Tudják-e osztani a magyar nők is az Ön
optimizmusát, amikor a fideszes európai parlamenti képviselők tartózkodnak egy olyan jelentés
elfogadásakor, mely a nők szegénységének és társadalmi kirekesztettségének problémájára fókuszál?
El tudják-e hinni a magyar és európai nők, hogy a 21. század számukra valóban a lehetőségek százada
lesz, amikor a női háztartási alkalmazottak ügyével foglalkozó jelentés elfogadásának kapcsán a
fideszes képviselők szintén tartózkodtak?
Ön a gyermekvállalás kapcsán fogalmazta meg azt, hogy a „döntés szabadságának biztosítása a
legfontosabb”, de nyilvánvalóan ezt minden nőket érintő kihívásra nézve alapgondolatnak tekinti.
Érvényesülhet a döntési szabadság, biztosított-e ott ez egyáltalán, ahol az fideszes képviselők elutasító
magatartása miatt az isztambuli egyezmény ratifikációja nem halad, ezzel pedig a nőkkel szembeni
erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelem kerül parkolópályára? Az egyezményről és a nők elleni
erőszak megelőzéséről szóló tanácsi határozatnál a fideszes képviselők tartózkodtak. Ahogyan arról is
értesülhetett, hogy a női menedékkérők különleges helyzetével foglalkozó jelentés esetén szintén
tartózkodtak a Fidesz képviselői.
Sok minden elválaszt bennünket, számos olyan vitánk van és lesz, amelyeket illetően bizonyossággal
nem leszünk azonos állásponton. Ugyanakkor a női egyenjogúság kérdése nem tartozhat ezek közé,
éppen ezért kérem, hogy államtitkárként járjon el annak érdekében, hogy a fenti elfogadhatatlan
szemlélet megváltozzon. Egyet kell értenünk abban, hogy a magyar államnak kiemelt feladata a nemek
közötti jövedelmi és jogi egyenlőtlenségek csökkentése, és egy államnak aktívan kell segítenie a női
egyenjogúság érvényre jutását.
Európai ország nem macsókultúrával épül, hanem a nemek közötti jövedelemegyenlőséggel, a
gyermekvállalás és foglalkoztatás összehangolásával, a nemek politikai képviseletének
kiegyenlítésével. Önnek államtitkárként hangja és befolyása van, legyen segítségére pártja európai
parlamenti képviselőinek, hogy az európai színtérhez méltó döntést hozzanak a nőket érintő
kérdésekben!
A nők kiszolgáltatottságát csökkentő intézkedések és tervek kapcsán nincsen helye tartózkodásnak.
Bizakodásra adhat okot, hogy Járóka Lívia személyében az Európai Parlament Nőjogi és
Esélyegyenlőségi Bizottságának egy korábbi alelnöke érkezik a képviselőcsoportba, ő sok éven át
közelről láthatta, hogy az Európai Unió nem ellensége a magyar nőknek, hanem szövetségese. A
„Brüsszel ellen folytatott szabadságharc” nem válhat egy, a nők ellen folytatott küzdelemmé.
S hogy ez a jövőben ne így legyen, hogy a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság vizsgálatai se
legyenek szükségesek, ahhoz most Ön is kell.

Tisztelettel
Hajdu Nóra,
az Együtt alelnöke

....

Járóka Líviának:

Tisztelt Járóka Lívia!

Engedje meg, hogy gratuláljak képviselői mandátumához, és eredményes munkát kívánjak! Őszinte
reményemet fejezem ki akkor, amikor abban bízom, hogy a lehető legkevesebb, az alábbiakhoz
hasonló üggyel kell Önt megkeresnem.
Minden bizonnyal Önhöz is eljutott az a hír, hogy az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi
Bizottsága 2018 tavaszán delegációt küld Magyarországra a nők helyzetét vizsgálandó. Sajnos ez a
látogatás és „vizsgálat” egy újabb olyan eset lehet, amelynek egyetlenegy magyar honfitársunk sem
örülhet majd és minden hazáját szerető ember csak aggodalmát fejezheti ki, hogy ide jutottak a magyar
állam mulasztásai.
Abba a fideszes képviselőcsoportba érkezik Ön, amelynek tagjai tartózkodtak egy olyan jelentés
elfogadásakor, mely a nők szegénységének és társadalmi kirekesztettségének problémájára fókuszált.
Gondolom Ön sem értett egyet azzal, amikor azt hallotta, hogy a női háztartási alkalmazottak ügyével
foglalkozó jelentés elfogadásának kapcsán a fideszes képviselők szintén tartózkodtak. Ön, mint az
egyik legsérülékenyebb csoportnak, a roma nőknek kutatójaként pontosan tudja, hogy a többszörös
diszkrimináció milyen súlyos, generációkon átívelő következményekkel jár. Éppen ezért is érthetetlen,
hogy miért nem fordultak Önhöz fideszes politikustársai, amikor a női menedékkérők különleges
helyzetével foglalkozó jelentés esetén szintén tartózkodtak. Olyan helyzet kapcsán vonták meg a
vállukat, mint amikor egy nő nem tudja magát igazolni, mert társadalmi státusza olyan alacsony volt ott,
ahonnan menekült, hogy erre nincs módja. Ön a romák társadalmi beilleszkedését célzó uniós
keretstratégia születésekor többek között a kiteljesedés és az egymásra találás állam általi
elősegítéséről beszélt. De érvényesülhet-e ott a kiteljesedés, ahol védekezés sincs, biztosított-e ott
egyáltalán az újrakezdés lehetősége, ahol az fideszes képviselők elutasító magatartása miatt az
isztambuli egyezmény ratifikációja nem halad, ezzel pedig a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati
erőszak elleni küzdelem szorul háttérbe?
Önnek, aki korábban az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke volt,
nem kell mondani, hogy európai ország nem macsókultúrával épül, hanem a nemek közötti
jövedelemegyenlőséggel, a gyermekvállalás és foglalkoztatás összehangolásával, és a nemek politikai
képviseletének kiegyenlítésével.
Ön elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal bíró politikus, így szava és hangja van. Legyen segítségére
pártja európai parlamenti képviselőinek, hogy az európai színtérhez méltó döntést hozzanak a nőket
érintő kérdésekben!
A nők kiszolgáltatottságát csökkentő intézkedések és tervek kapcsán nincsen helye tartózkodásnak, és
bízom benne, hogy az Ön személye garancia lesz a fenti fideszes gyakorlattal való szakítással. Az
Európai Unió nem ellensége a magyar nőknek, hanem szövetségese.
S hogy ez a jövőben is így legyen, hogy a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság vizsgálatai se legyenek
szükségesek, ahhoz most Ön is kell.

Üdvözlettel,
Hajdu Nóra,
az Együtt alelnöke