Ha a roma felzárkóztatás eredményeiről van szó, nincsen ember a hazában, akinek Farkas Flórián jutna eszébe. Ha a roma felzárkóztatás során eltűnt pénzekről beszélünk, akkor viszont tutira szóba kerül Farkas Flórián neve. Farkas minden korrupciós botrányt túlél, leginkább azért, mert kezében tartja azt a társadalmi hálót, ami a kifizetések alapján képes elnyomni ennek a kisebbségi csoportnak az integrációs problémáit.

Farkas szimbólummá lett, a kisebbségnek címzett felzárkóztatási források korrupciós lenyúlásának szimbólumává. Nem véletlenül rejtegetik őt a nyilvánosság elöl. 

Hozzá képest mindenképpen üdvözítő Járóka Lívia (illetve lehetne az), akinek viszont első vonalbeli visszatérése aligha képes feledtetni a romapolitikában is bekövetkező egyértelmű fideszes kudarcot. Járóka esetében inkább szégyenletes, hogy egy korábban még NER-kritikus Európa-politikus, most kiáll egy vállalhatatlan kormányzati teljesítményhiány mellett.

Járóka EP alelnöki posztjának megszerzése óta nagyon sok blődséget és vakítást mond (Magyar [Fidesz] Időknek és a Mandinernek adott interjút az utóbbi hetekben). Ezek a beszélgetések olyan benyomást keltenek, mintha Járókát csapta volna meg igazán a „brüsszeli levegő”, amikor azt gondolja, hogy okostelefonok app fejlesztéseivel lehet megoldani a hátrányos helyzetű roma családok beiskolázási gondjait. 

Pedig az EU jelentős támogatást biztosított a magyar kormánynak a többszörösen hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek – döntően romák – felzárkóztatására, a munka világába történő visszavezetésére (úgynevezett TÁMOP program). Kezdetben az emberinek hazudott minisztérium a roma önkormányzattal közel 5 milliárdos projekt elindításában állapodott meg.  A támogatás összegét – mikor kiderült, hogy az eredeti célból semmi sem valósult meg, a kormány – 2015. szeptember 30-ai hatállyal – 2,47 milliárd forinttal csökkentette. Az uniós forrásokból egyetlen roma ember sem jutott munkához, nem lett jobb az élete. Viszont a szövetkezet vezetése nem volt szűkmarkú önmagával szemben. Irodát vásárolt a Gellért-hegyen, százmilliókat vert el irodai bútorokra, számítástechnikai eszközökre. (stb.)

Tavaly szeptemberben látogatott Magyarországra az igazságügyért felelős biztos, hogy tájékozódjon a kötelezettségszegési eljárás állásáról. Magyarországon a roma gyerekek 60 százaléka továbbra is más gyerekektől elkülönítve tanul. Rajtunk kívül csak Bulgáriában és Szlovákiában ilyen magas ez az arány, holott, ahogyan Vera Jourová igazságügyért felelős Biztos egy 2017. augusztus végén tartott beszélgetésen kiemelte, minden roma gyereknek pontosan ugyanazt a hozzáférést kell biztosítani az iskolákhoz, mint másoknak. Az oktatás a kulcsa a társadalomba való jobb beilleszkedésnek. Vera Jourová a tagállamok nemzeti roma integrációs stratégiájában (2011-2020) eddig elért eredményeket értékelte. Az erről készült jelentést minden uniós állampolgár nyilvános konzultáción október 27-ig véleményezheti. 

S akkor jön erre az applikáció, mint „a” megoldás, a RITA első demóváltozata (?), amiről Járóka azt állította a Mandinernek, hogy: „Ha a szülők a gyermek beiskolázása előtt állnak, az applikáció segítségével teljes képet kaphatnak az előttük álló lehetőségekről: az intézmények leírása mellett roma és nem roma szülők és diákok beszámolóit olvashatnák, illetve a fejlesztőpedagógus, az óvónő, a védőnő véleményét is. Ez is egy esélykiegyenlítő eszköz, amely a romák tudatosságát, saját sorsukról való gondolkodását erősítheti. A RITA első demóváltozata már el is készült az EMMI égisze alatt.” 

Járókát teljesen elhagyta a társadalomismerete. 

Álmodozások helyett az Együtt a 2018-as választási programjában érdemi megoldásokkal él a romák felzárkóztatás érdekében: telepfelszámolási és teleprehabilitációs programokat indítunk, hogy az érintett, döntően magyar roma lakosság részére megfelelő életkörülményeket biztosítsunk. A Nemzeti Kulturális Alapon belül külön roma kulturális programot hozunk létre. Az Oktatási Hivatalnak esélyegyenlőségi ellenőrző jogosítványokat adunk annak érdekében, hogy megszüntessük a halmozottan hátrányos helyzetű vagy magyar roma tanulók szegregációját. Ismét bevezetjük a roma fiatalok közigazgatásban történő elhelyezkedését elősegítő ösztöndíjprogramot.

És mindezekkel egy életre elfelejthetjük a Farkas Flóriánokat.