valami nem stimmel. Nem és nem akar összejönni ez az európai vétójog és befolyás érvényesítése, az európai erős emberkedés.
Orbán Viktor hűséges fegyverhordozója, Kovács Zoltán tényleg mindent megpróbált, hogy kiköszörülje a két hete esett csorbát. Akkor ugyanis - mint azt számosan megállapítottuk - a magyar miniszterelnök minden korábbi harcias nyilatkozata ellenére beleegyezett, hogy az Európai Tanács (az unió legfontosabb döntéshozó intézménye, melynek Orbán egyenjogú tagja) ülésének záróokmánya két helyen is tartalmazza a menekültek tagállamok közötti áthelyezésére (relocation) való utalást. Magyarországra vonatkozóan is. Szegény Kovács már akkor megpróbálta, hogy ezt valahogy kimagyarázza, sikertelenül. Ezért (is) kényszerült Orbán egyrészt az álságos népszavazás meghirdetésére, másrészt arra, hogy évértékelő beszédét, a képmutatás csúcsaként a mindeddig példátlan Hajrá Európa! csatakiáltással zárja.
Most megint Európai Tanács. Orbán, Habony, Kovács úgy gondolták itt az alkalom bebizonyítani, hogy a magyar miniszterelnök mégiscsak Európa erős embere. Megint nem sikerült. Ehhez pedig rendelkezésükre állt, immár szokásosan, a magát minden alap nélkül közszolgálatinak nevező médiabirodalom is. Ez viszont csak ront a helyzeten, mert mára mindenki tudja, hogy ha a közmédia valamit állít, azt azonnal ellenőrizni kell független, ha lehet, nemzetközi forrásból.
Kovács tegnap óta szinte legendássá vált twitter-üzenete, mely szerint Orbán megvétózta az Európai Tanács tervezett döntését, még este beomlott. Ugyanis számos európai vezetőnek voltak komoly fenntartásai a napirenden lévő kérdésekkel (a menekültprobléma kezelése, az EU-török viszony stb.) kapcsolatban. Orbán ezek közül egy volt. "Vétóról" tehát szó sem eshetett - vagy ajánlható egy értelmező kéziszótár beszerzése.
Az viszont kétségtelen, hogy sem a magyar miniszterelnök, sem kommunikációs ministránsai nem számolnak be azokról a károkról, amelyeket Orbán hónapok óta tartó menekültügyi ámokfutása például a magyar-német kapcsolatokban okoz. Érdemes lenne szembenézni azzal, hogy Németország kancellárját ezidőszerint nem Horst Seehofernek, hanem Angela Merkelnek hívják. Inkább a vele való viszonyt kellene rendezni, esetleg néhány előkészítő miniszteri találkozó útján. Már ha persze hajlandók lennének a német miniszterek találkozni magyar partnereikkel. Különösen a külügyminiszterek találkozója tenne jót a magyar-német kapcsolatoknak. Ha lenne rá esély.
Itt vannak aztán a stratégiai magyar-török kapcsolatok, amelyben az Orbán által a napokban barátjának nevezett Erdogan elnök a kulcsszereplő. Továbbra sincs semmi nyoma, hogy a magyar miniszterelnök tett-e bármit is, hogy ezt a különleges viszonyt az EU-török kapcsolatok most valóban nagyon szükséges előmozdítása érdekében mozgósította volna. Erdogan illiberális módszereinek a távolból történő csodálata semmilyen hozzáadott értéket nem jelent a Hajrá Európa! csatakiáltásban megjelenő orbáni elkötelezettség kifejezéséhez. Ellenkezőleg, az tovább sötétíti az Orbánról kialakult képet, csökkenti európai befolyását.
Végül érdemes azt is megnézni, hogyan tükrözi vissza a csúcs záródokumentuma Orbán hallatlan nekiveselkedését európai befolyása érvényesítésében. Ne feledjük: egyik fő célja a macedón-görög határ lezárásával Görögország elszigetelése volt. A dokumentum szerint azonban
- Ki kell állnunk Görögország mellett e nehéz időkben - nocsak
- A Bizottság - Görögországgal, más tagállamokkal és nem kormányzati szervezetekkel szorosan együttműködve - a szükségleteknek a Bizottság és Görögország általi felmérése... alapján a lehető leghamarabb sürgősségi támogatást fog nyújtani. Az állam-, illetve kormányfők ezzel összefüggésben üdvözlik az Unióban nyújtandó sürgősségi támogatásról szóló bizottsági javaslatot... - újabb pofon
- Végül: ...jelentősen fel kell gyorsítani a migránsok tagállamok közötti áthelyezésének végrehajtását..." ("accelerate substantially the implementation of relocation") - Puff neki. Már megint.
- a miniszterelnök izzadságszagú magyarázkodásai pedig ezeken a szövegeken mit sem változtatnak.
Lehet, hogy Orbán nem jól méri fel az európai erőviszonyokat, lehet, hogy nem Seehoferrel, vagy az épp most bukott Ficoval kellene beszélnie, hanem mégis inkább Merkellel - ha hajlandó még vele szóba állni. Lehet, hogy amatőr diplomatái nem képesek valósághű jelentéseket készíteni az európai helyzetről és tanácsadói bólogató jánosokká váltak.
Mindenesetre valami nem stimmel. Nem és nem akar összejönni ez az európai vétójog és befolyás érvényesítése, az európai erős emberkedés.